Oldalak

2012. augusztus 31., péntek

A pókok kaméleonja

A viráglakó karolópók

 Virágos réteken, mezőkön gyakran találkozhatunk a viráglakó karolópókkal (Misumena vatia), már ha elég jó a szemünk. Ugyanis a górcső alá vett pókica színe igazodik a környék virágainak színéhez. (Hát nem fantasztikus?!) Magyarország egész területén előfordul.
 A hím és a nőstény egyedek jól elválaszthatóak egymástól a külsejük alapján. A nőstény 8-12mm, míg a hímek fél cm körüliek, nyúlánkok. A hímek kevésbé színesek, inkább barnásak, fehéres utótestükön változatos hosszanti csíkos mintát viselnek. A nőstények ezzel szemben, majdnem egyszínűek, néha egy-egy piros csíkot figyelhetünk meg a sárga, vagy fehér testükön. A karolópokok jellegzetessége, hogy az első két pár lábuk feltűnően hosszabb a hátsó lábaiknál. A virágokon várják az arra tévedő áldozatukat, amelyeket a megnyúlt lábaikkal "ölelnek, karolnak" magukhoz. Innen kapták a nevüket.
 Mint már említettem, és a bejegyzés címében is utaltam rá, ezek a pókok képesek a színük változtatására, amely több napos folyamat és ehhez a póknak nem kell levedlenie az előző bőrét. A kifejlett egyedek már amúgy sem képesek több vedlésre életük során. A színüket sárgáról fehérre, és fordítva képesek változtatni, folyékony festékanyaguk kiválasztásával. 
 Hazánkban nem védett, tehát terráriumi tartása törvénybe ütközés nélkül megoldható, ám azonban más probléma akadhat... Ha a pókunk komfortérzetét növelni akarjuk egy szép fehér, vagy sárga virággal, akkor a terrárium méretei igencsak megnőhetnek. Persze a virág nem kötelező a tartásához, jól táplálkoznak akkor is ha nem egy virágon, hanem épp egy faágon kell várniuk a leendő zsákmányt. Túl sokat nem foglalkoztam, és nem is szeretnék a fogságban tartásával, így legfeljebb pár napig voltak nálam karolópókok terráriumban csupán a megfigyelés kedvéért. Ha esetleg valakinek van komolyabb tapasztalata, főleg a színváltoztatásuk terén (pl kísérletezgetés, különböző színű virágok cseréjével), az írja le ide a kommentekhez.



2012. augusztus 27., hétfő

A darázspók

A darázspók

 A hazánkban található mintegy 730 pókfajból méltán kitűnik a színét és méreteit tekintve is impozánsnak nevezhető darázspók (Argiope bruennichi). Lábfesztávolsága a kifejlett nősténynek 3,5 - 7 cm. Tehát a kifejlett nőstények közt is igen nagyok a méretkülönbségek. A hímek 1,5 - 2cm-es méretükkel és nyúlánk testalkatukkal eltörpülnek a nőstények mellett. A darázspókok főleg a vízközeli helyeket kedveli, de gyakran a víztől távolabb is találkozhatunk velük. Kerekhálót szőnek, amelynek több érdekessége is van. Egyrészt a hálóban gyakran találhatunk cikk-cakk mintás fodrokat "csipkéket". A másik érdekesség, hogy a víztől távolabb élő egyedek a hálójukat a talajhoz közel készítik el. Ennek feltehető oka, hogy a vízközelben rengeteg a repülő rovar, ahol a magasabban készített hálóval is lehet bőségesen lakomát fogni. Ám a szárazabb területeken a fő táplálékot sáskák és szöcskék teszik ki. Ezekhez a zsákmányállatokhoz viszont a talajhoz közelebb, a szószoros értelmében a fűcsomókba érdemes elkészíteni a hálót.
 Mivel hazánkban nem védett (közeli rokona, a karéjos keresztespók - Argiope lobata - védett), érdemes megpróbálni a terráriumi tartását. Látványos és könnyen tartható. A terrárium mérete minimum 25x25x25 cm, ha ettől nagyobb, az nem baj - növelheti állatunk komfortérzetét. A talaj lehet virágföld, homok, tőzeg, vagy ezeknek a keveréke. A talajnak komolyabb szerepe nincs azonkívül, hogy a nyirkosan tartásával biztosíthatjuk a megfelelő páratartalmat. A terrárium berendezésénél ügyeljünk arra, hogy minél több mászóág, és olyan elem legyen a terráriumban, amelyhez a pók kényelmesen elkészítheti a kerekhálóját. Az etetése sem okozhat különösebb gondot. Ami a hálójába fenn akad, az garantáltan zsákmány lesz. Hihetetlen gyorsasággal szövi be a hálóba tévedt áldozatát.
 Szaporítása sem okozhat különösebb problémát. Amennyiben kifejlett nőstényt fogtunk nagy utótesttel, rövid időn belül kokont fog rakni az állatunk. Pároztatás esetén a hímet rakjuk be a nőstény terráriumába, aki       hamar heves udvarlásba kezd a háló szélénél, majd egyre közelebb merészkedik a nőstényhez. Párzás után a nőstény szereti megenni a hímet. A lerakott kokonból végül 80-100 kispók lát majd napvilágot, melyek felnevelése nem okoz különösebb gondot. Szüleikhez hasonlóan mohón fogyasztanak el mindent, ami a hálójukba kerül.

Nőstény:









Felirat hozzáadása






 <---Hím (a kisebb példány)